Ma már a csempekandalló és cserépkályha között kinézetben nem sok különbség van, működésben és felépítésben annál több. Sokan megkérdezik, melyiket ajánlom? Ilyenkor meg szoktam Tőlük kérdezni: mire szeretné használni? Azoknak, akik folyamatos tüzelés mellett (napi kétszeri megrakással) szeretnék pótfűtésre vagy a teljes ház fűtésére használni, azoknak a cserépkályha a jó választás. Akik csak az esti órákban munkából hazaérve a lefekvésig szeretnék élvezni a tűz látványát és a meleget, majd lefekvés után már nincs szükségük pótfűtésre, azoknak a kandallót ajánlom.

A cserépkályha és a kandalló felépítésben tér el egymástól. A cserépkályhát a mesterek úgy készítik, hogy a kályhacsempéket hátul drótokkal összekötik, majd tetőcseréppel, vagy samottal kibélelik, és közben folyamatosan különböző méretű samott téglákból füstjáratot alakítanak ki benne. Egy cserépkályha ezért 1.000-1.500 kg is lehet. Ha belegondolunk így már érthető a viselkedése is, miszerint befűtés után körülbelül 2 óra alatt éri el maximális hőmérsékletét és a tűz kialvása után még 10-12 órán keresztül tartja a meleget.

A csempekandalló a cserépkályhával ellentétben egy öntöttvas, vagy lemez űuztérbetétből áll, melyet kályhacsempéből előre összepanelozott elemekből burkol a kályhás. A kandalló összsúlya 500 kg körül van. Begyújtás után a fém tűztérbetét azonnal leadja a hőt a körülötte lévő levegőnek. A tűz kialvása után, mivel a kandallóban lévő tűztérbetét és kályhacsempe súlya sem számottevő, 2-3 óra múlva kihűl. Még egy fontos tényező, amit érdemes szem előtt tartani a mai energia és fa árak mellett. A cserépkályhában lévő hosszú füstjáratnak köszönhetően a füstgáz energiájának 70-90 %-át le tudja adni.

Ezzel szemben sajnos a kandalló tűzterében lévő forró füstöt lehetőleg 1 méteren belül a kéménybe kell vezetni, hogy ne füstöljön vissza, ezért hatásfoka a legjobb kandallóknak is maximum 60-70%, a maradék 30-40% a kéményen át távozik a környezetbe.