Dodó János kőfaragó +36 30 520 0041 +36 30 448 3923 dodo.kandallo@gmail.com 9500 Celldömölk, Bercsényi Miklós u. 16.
Dodó János kőfaragó

Kandalló Celldömölk

Milyen fa használható?

Fűtésre száraz, keményfát használunk. Ilyen a bükkfa, tölgyfa, akácfa, kőrisfa, égerfa és az összes gyümölcsfa. A keményfák nyugodt lánggal égnek és kevés a hamujuk, fűtőértékük magasabb, mint a puhafáké. A puhafák (nyír, hárs, fenyő, nyár és a jegenye) gyorsabban égnek, sok hamut adnak és hamar kihűl a parazsuk. A gyantatartalmú tűlevelű fák élénk, gyors lánggal égnek, és a gyantakristályok miatt gyakran pattognak és sisteregnek, égésükkor a szikrakicsapódás nagyon gyakori. A gyanta égésekor nagyon sok kátrány és korom keletkezik, ezért ilyen fa használatakor számítani kell a kátránylerakódásra és a kályha gyorsabb tönkremenetelére.

A fát cserépkályha esetén 30cm-re, míg kandalló esetén tűzterének ismeretében 30-60cm hosszúságúra kell fűrészelni. Csapadékmentes helyen kell tárolni vágástól számított 2 évig, amikor már csak körülbelül 18% nedvességtartalma van. Csak nagyon száraz fát használjunk, a legjobb hatásfok elérése érdekében is, és azért is, hogy elkerüljük a füstcső és az üveg kormosodását.

Mire figyeljünk?

A cserépkályhát és a kandallót célszerű a vakolás után, de a festés előtt építtetni. Ha már festettek, vagy kész házba kerül felépítésre, akkor sincs nagy gond, csak kérni kell a kályhásoktól, hogy takarják le a falat és a padlót. Célszerű a padlóburkolást is a kályha felépítése utánra hagyni. Nagyon fontos, hogy parketta vagy laminált padló nem lehet a kályha alatt, mert a súlya miatt összenyomja azt, és ezáltal eldőlhet a kályha.

Célszerű már a ház építésénél odafigyelni, hogy hol lesz a kályha és annak megfelelően kialakítani a kéményt, illetve az aljzatot. Padlófűtés esetén figyeljenek arra, hogy ne legyen csővezeték a kályha alatt, mert a súlytól összeroppanhat, akkor viszont a padlófűtést és a kályhát is újra kell építeni. A legjobb, ha a kályha alatt kb. 12cm vasalt beton van. Ha erre nincs lehetőség, vagy a kályhát valamelyik emeleten szeretnék elhelyezni, célszerű a jóval könnyebb kandallót beépíteni.

Szárítás

A cserépkályha egyik legfontosabb művelete az építés után a szárítás. Ha nem szárítjuk ki teljesen a kályhát mielőtt fűteni kezdenénk vele, a benne lévő víz a fűtés során gőzzé alakul, amely nagymértékű térfogatváltozással jár, és szétnyomja a kályhát (kinyílik, mint a rózsa). Ezért nagyon fontos, hogy a cserépkályhákat folyamatosan, lassan, fokozatosan 3-4 hétig szárítsuk és csak utána fűtsünk vele.

A szárítás alatt a cserépkályha ajtaját nem szabad becsukni, hogy a huzat kihúzza belőle a vízgőzt. Miután a kályhás befejezte az építést azonnal megkezdhetjük a szárítást. Kezdetben egy maréknyi nagyon apróra vágott száraz fát égessünk el naponta kétszer a kályhában, majd szépen fokozatosan naponta mindig egy marékkal többet, míg a 4. hét végére el nem érjük a napi 10kg fát.

A csempekandallót általában nem agyaggal építik, hanem hőálló betonnal, ezért az nem igényel ekkora odafigyelést. Építés utáni nap, már óvatosan befűthetünk vele.

Cserépkályha vagy kandalló fűtés?

Ma már a csempekandalló és cserépkályha között kinézetben nem sok különbség van, működésben és felépítésben annál több. Sokan megkérdezik, melyiket ajánlom? Ilyenkor meg szoktam Tőlük kérdezni: mire szeretné használni? Azoknak, akik folyamatos tüzelés mellett (napi kétszeri megrakással) szeretnék pótfűtésre vagy a teljes ház fűtésére használni, azoknak a cserépkályha a jó választás. Akik csak az esti órákban munkából hazaérve a lefekvésig szeretnék élvezni a tűz látványát és a meleget, majd lefekvés után már nincs szükségük pótfűtésre, azoknak a kandallót ajánlom.

A cserépkályha és a kandalló felépítésben tér el egymástól. A cserépkályhát a mesterek úgy készítik, hogy a kályhacsempéket hátul drótokkal összekötik, majd tetőcseréppel, vagy samottal kibélelik, és közben folyamatosan különböző méretű samott téglákból füstjáratot alakítanak ki benne. Egy cserépkályha ezért 1.000-1.500 kg is lehet. Ha belegondolunk így már érthető a viselkedése is, miszerint befűtés után körülbelül 2 óra alatt éri el maximális hőmérsékletét és a tűz kialvása után még 10-12 órán keresztül tartja a meleget.

A csempekandalló a cserépkályhával ellentétben egy öntöttvas, vagy lemez űuztérbetétből áll, melyet kályhacsempéből előre összepanelozott elemekből burkol a kályhás. A kandalló összsúlya 500 kg körül van. Begyújtás után a fém tűztérbetét azonnal leadja a hőt a körülötte lévő levegőnek. A tűz kialvása után, mivel a kandallóban lévő tűztérbetét és kályhacsempe súlya sem számottevő, 2-3 óra múlva kihűl. Még egy fontos tényező, amit érdemes szem előtt tartani a mai energia és fa árak mellett. A cserépkályhában lévő hosszú füstjáratnak köszönhetően a füstgáz energiájának 70-90 %-át le tudja adni.

Ezzel szemben sajnos a kandalló tűzterében lévő forró füstöt lehetőleg 1 méteren belül a kéménybe kell vezetni, hogy ne füstöljön vissza, ezért hatásfoka a legjobb kandallóknak is maximum 60-70%, a maradék 30-40% a kéményen át távozik a környezetbe.

Kémény

A jó kémény a legfontosabb a kályha működése során. Ha nem megfelelő a kémény huzata a kályha füstölni fog. Kandallók esetén a kémény minimális belső átmérője 160 mm, de igazából 180, 200mm-t szoktuk ajánlani. Cserépkályha esetén jobb a helyzet, mert a hagyományos kistéglás kéménybe is beköthető, melynek belső átmérője 140 mm.

Igaz, itt is jobb, ha 160, 180mm-es kémény van. A legjobb, ha a kifejezetten erre a célra gyártott Leier, vagy Schiedel kéményt vásárolnak. A kémény magassága is nagyon fontos, minimum 4,2 m-nek kell lenni. Fontos, hogy a kémény magasabb legyen, mint a tető legmagasabb pontja.

Élettartam

A cserépkályha és a kandalló élettartamában nagyon nagy különbség van. Mivel a cserépkályha felmelegedésénél és lehülésénél az összeépített anyagok különböző mértékben tágulnak, ezért az évek során repedések alakulnak ki, melyekből idővel füstgáz fog kijönni. Ha jól használják a cserépkályhát (egyenletesen fűtik ősztől tavaszig) akár 10-12 évet is kibír átrakás nélkül, ellenben aki csak néha fűt vele és akkor jól megpakolja fával, hogy szinte „dübörög” a kályha, már 2 év alatt is tönkreteheti a cserépkályháját.

A kandalló esetében ennél egyszerűbb a helyzet. Ha a kályhás figyel arra, hogy a tűztérbetét és a kályhacsempe között meglegyen a megfelelő dilatációs hézag, szinte örökéletű lehet kandallója. Az öntöttvasból készült tűzterek élettartama a vas nagy széntartalma miatt fűtésre történő használat esetén is 50-70 év. Az öntöttvasból készült tűzterek komolyabb gyártástechnológiát igényelnek, de egyszerűbb és megbízhatóbb működést biztosítanak a velük épített kandallóknak. Itt is alkalmazhatnak samott betéteket, de ezek csak díszítő funkciót látnak el, habár tömegüknél fogva növelik a tűztér hőtároló képességét. Az acéllemez tűztereknél fontos, hogy megakadályozzák a tűztér túlhevülését, mert 5-600 °C-on már elkezd kiégni az acéllemez amúgy is alacsony (<0,06%) széntartalma, így az rideggé válik és nem tud a hőmérséklet-ingadozásokból adódó anyagfeszültségeknek ellenállni.

A legkritikusabb helyek a sarkoknál, a legnagyobb feszültséggyűjtő helyeken helyezkednek el, ahol a hegesztés miatt a széntartalom nagy része már eleve elégett. Itt a használat során repedések alakulnak ki, így az égéstermék a lakótérbe juthat. Ez a folyamat normál használat esetén 5-6 év élettartamot biztosít a nem hűtött, acéllemezből készült tűztereknek. Az acéllemez tűzterek túlhevülését samott betétek használatával, illetve a lemez külső felületének intenzív, ventillátoros hűtésével próbálják megoldani. Ezekkel a módszerekkel az acéllemezből készült tűzterek élettartama 10-12 évre növelhető.