Kandalló Celldömölk :: Szárítás

A cserépkályha külső rétegét mázas csempe alkotja, amely végtelen szín- és formaválasztékban kapható. A tűzteret, a kályhabelsőt samott téglával, ami szintén agyag, kétszer kiégetett tégla, és hagyományos téglával rakjuk ki. Jellemzője a rendkívül nagy hőállóság és hőtartó képesség.

A csempe és a samott tégla közötti bélésanyagot régi típusú cserépből, illetve tapasztott agyagból készítjük. A csempék, téglák és cserepek közeit pedig lágy agyaggal tapasztjuk ki.

Először az alapot alakítjuk ki, körbeépítjük lábazati csempékkel, és nedves homokkal feltöltjük. Az alap tetejét kirakjuk tetőcseréppel és agyaggal simára tapasztjuk. Ezt követően feltehetjük az első csempesort, előbb mindig a sarkokat. A sarokcsempéket felállítjuk, majd tetőcserép-darabkákkal kiékeljük. A közöket belülről kitöltjük lágy agyaggal.

A középcsempéket a sarokcsempék mellé illesztjük. A vízszintességet egy léccel folyamatosan ellenőrizzük. A csempéket cserépdarabokkal kiékeljük, közeiket kitöltjük agyaggal és lesimítjuk. Amikor az első csempesorral körbeértünk, kis ideig várunk, hogy meghúzzon az agyag. Ezután a csempéket hátulról egymáshoz drótozzuk. A rugalmas, erős acéldrót meggátolja a tágulást, a csempék szétfeszülését. Miután a csempéket rögzítettük, hátoldalukat lágy agyaggal kibéleljük, tetőcserép-darabokkal kirakjuk, majd egybefüggő agyagréteggé dolgozzuk és lesimítjuk.

Általában naponta két sort szabad ily módon felrakni, hogy legyen idő a száradásra. Többnyire már az első alkalommal behelyezzük az ajtót is. Ahogyan napról-napra haladunk felfelé, fokozatosan kiépítjük a tűzteret, kialakítjuk a belső füstjáratokat. Azokat a részeket, amelyek tűzzel közvetlenül érintkeznek, samott téglával is ki kell bélelni. A felső füstjáratok tömör, normál kisméretű téglából épülnek
Ha a kályhatest elkészült, a tetejét tetőcserepekkel és agyagrétegekkel zárjuk le. Ide legalább két cserépréteg beépítése szükséges. Végezetül helyezzük fel a felső párkánycsempéket. Az utolsó munkafázisok a csempék közeinek kifugázása, illetve az ajtó körüli részek elmunkálása. Végül szép tisztára mossuk a kályhát.

Cserépkályha tisztítás 45.000 ft - 80.000 ft
A Cserépkályha nagyságától és a tisztító dugók meglététől függően

Cserépkályha átrakás munkadíja: 380.000 ft - 550.000 ft
Ez tartalmazza a csempe szakszerű bontását, tisztítását.

A kemencét másképpen kell fűteni, mint a cserépkályhát, pláne a vaskályhát, kandallót. Kiindulásképpen azt kell megemlíteni, hogy a jól megépített kemencében megfordul a láng, illetve a füst, mielőtt távozik a kéményen át, így fűti fel a kemence palástját. Normális esetben a kemenceszáj alacsonyabb, mint a kemence tűztere, így van egy "hőcsapda" a kemencében, ahol megreked a meleg.

A jó kemence kör alapterületű, melynek egyik érintőjén van a kemenceszáj, az ajtó, illetve a kémény. Innen tápláljuk a tüzet és erre távozik a füst is és innen áramlik be az égéshez szükséges friss levegő is.
A kemencében elégethető tüzelőanyag főképpen a kemence jellegétől függ. Illóanyag-vagy gyantatartalmú tüzelőanyagot, folyékony tüzelőanyagot, műanyagot soha ne égessünk a kemencénkben, mert ezek szagát az étel átveszi, még akkor is, ha régen tüzeltünk benne ilyesmivel.

A kemencében nem máglyát rakunk, hanem tüzet és nem középre, hanem mindig valamelyik oldalra eltolva. Amikor begyújtunk a kemencébe, toljuk a tüzet a kemence egyik oldalára, például a bal oldalába. Miután a kemencében fordul a láng, ekkor a szemközti oldal palástját fogjuk leginkább melegíteni. Ha leégett a tüzünk, akkor toljuk át a parazsat a szemközti oldalra és ott rakjuk meg ismét, tehát most a jobb oldalon tüzelünk és a bal oldalt fűtjük. Ezután a parazsat a kemence hátuljába toljuk, újra megrakjuk, majd ha leég, kihúzzuk a parazsat a kemence elejébe és ismét megrakjuk. Így járjuk körbe a kemence négy oldalát, amíg el nem éri a kívánt hőfokot. Ha kell, megismételjük a fenti folyamatokat és időről-időre szét is teríthetjük a felesleges parazsat a kemence aljában, hogy fűtsük a sütőlapot is. Ha fűtésre használjuk a kemencét, akkor, ha kellően felfűtöttük (a palást elég meleg, úgy 60-90 C°-os), akkor hagyjuk a parazsat elhamvadni, majd a tévővel elzárjuk a kemenceszájat, hogy a meleget bezárjuk, ne távozhasson a kéményen át. Csak nagyon kevés parázs maradhat, ha már egyáltalán nincsenek lángok, ellenkező esetben a bezárt hő, illetve gázok szétfeszíthetik a kemencénket.

A kemencében sütés-főzés ugyanígy kezdődik, annyi különbséggel, hogy a felfűtött kemencében attól függően, hogy mit akarunk készíteni, akár még egy kis parazsat is hagyhatunk ujjnyi vastag sávban a sarkokba kotorva, majd az ételt behelyezzük (kenyeret, malacot, csülköt), a tévővel lezárjuk a kemenceszájat és a megfelelő sütési idő után kivesszük a kész finomságokat.

Kemence, kerti grill

Szárítás

A cserépkályha egyik legfontosabb művelete az építés után a szárítás. Ha nem szárítjuk ki teljesen a kályhát mielőtt fűteni kezdenénk vele, a benne lévő víz a fűtés során gőzzé alakul, amely nagymértékű térfogatváltozással jár, és szétnyomja a kályhát (kinyílik, mint a rózsa). Ezért nagyon fontos, hogy a cserépkályhákat folyamatosan, lassan, fokozatosan 3-4 hétig szárítsuk és csak utána fűtsünk vele.

A szárítás alatt a cserépkályha ajtaját nem szabad becsukni, hogy a huzat kihúzza belőle a vízgőzt. Miután a kályhás befejezte az építést azonnal megkezdhetjük a szárítást. Kezdetben egy maréknyi nagyon apróra vágott száraz fát égessünk el naponta kétszer a kályhában, majd szépen fokozatosan naponta mindig egy marékkal többet, míg a 4. hét végére el nem érjük a napi 10kg fát.

A csempekandallót általában nem agyaggal építik, hanem hőálló betonnal, ezért az nem igényel ekkora odafigyelést. Építés utáni nap, már óvatosan befűthetünk vele.